Úgy tapasztalom, egyre többen vannak, akik tudják, mire számíthatnak a változó kor beálltával. Aztán persze előfordul, hogy meglepődünk és megijedünk tőle.
Olyan ez, amikor betöltjük a 40. évünket, kicsit hátra lépünk, hogy na… és csodálkozunk, hogy ez velünk megtörténik.
Vagy gondolj arra, amikor a kamasz lány elkezd menstruálni. Tudja, várja és elmondta az édesanyja mire számíthat, de amikor először „megjön”, akkor hoppá! - csak meglepődik.  
A változó kor bekövetkezése egy ilyen hoppá! helyzet. 

Egy brutálisan fejbevágó hoppá! helyzet is lehet a változó kor beállta. Nekem legalább is az volt.

Két dolog jutott eszembe erről az időszakról:

1.Valóban fel lehet készülni a klimaxra?

Játsszunk el a gondolattal: mindent elolvasol, elmész minden fontosabb szűrővizsgálatra, ha eddig nem tetted, elkezdesz mozogni is, változtatsz az étkezési szokásaidon...

A civilizáció fejlődésének köszönhetően, évtizedekkel tovább élünk, mint a felmenőink a nem is olyan távoli múltban. Ez persze azzal is jár, hogy meg kell tanulnunk valahogy viszonyulnunk az életünk második feléhez. Ahhoz a feléhez, amiről már sokat tudunk, de még nem eleget, mert alig vannak mintáink.

40 év felett jelentkezik a változókor, visszavonhatatlanul. Pontosan milyen tényezőknek köszönhető, hogy beköszönt ez a biológiai helyzet, hogyan kezeljük mi nők, milyennek látnak minket és melyek azok a dolgok, amiket mindenképpen meg kell tennünk azért, hogy az életünk második felét is jól éljük meg? Dr. Járányi Beáta szülész-nőgyógyász főorvossal a női menopauzáról beszélgetek.

A menopauza 45-55 év között áll be. Ilyenkor szűnik meg a menstruációs ciklus és megemelkednek bizonyos hormon értékek, amelyekkel igazolni tudjuk a menopauza tényét. A 45 év előtt jelentkező változó kori tüneteket korai menopauzának nevezzük. Menopauzának hívjuk az utolsó petefészek hormonok által irányított menstruációt.  Tehát a menopauza egy időpont. Az ezutáni időszak már a postmenopauza.

Szeretnék egy nézőpontot megosztani veletek a vírus kapcsán. Azt tudjuk, hogy több megoldással próbálkoznak jelenleg az egyes országok kormányai. Kettő van, amiről sokat hallunk:

1. a nyájimmunitás kialakítása
2. a terjedés lassítása, elnyújtása.

Nem magyarázom el a lényegüket, rengeteg információ jelenik meg róluk. DE a két megoldás hatásai miatt IS alakulnak úgy a megbetegedési ráták, ahogy.

A mortalitási arány nálunk a magasabbak közé tartozik. Jelenleg 4%. Azt is jelentheti, hogy a #maradjotthon kampányszintű használata nem elég. Lassan jópofa szlogenné szelídül. 

Vannak helyzetek, amikor ki kell lépni a megszokott kommunikációs sémákból. Eddig sem volt őszinte a mosolyom az aktuális helyzetre rosszul reagáló reklámok láttán, de most már dühös vagyok. Sőt, én szégyellem magam azok helyett, akiknek kéne. Megcsúfolva érzem a szakmám, főleg az orbitális online kommunikációs bakik láttán.

Hunyd be a szemed és képzeld el, hogy éjszaka arra ébredsz, hogy csurom vizes vagy. A saját verejtékedben úszol, alattad lucskos a lepedő, a paplan huzata hidegen tapad a bőrödhöz. Kinyúlsz a takaró alól és kisimítod az arcodba tapadt hajtincseket, de a nedves karodon végigfutó borzongás arra sarkall, hogy villámgyorsan visszahúzd, bár undorító érzés a nedves cuccba visszatérni.

Ha ezt elképzeled, akkor próbáld meg megérezni, hogy a szíved egy hangosan ketyegő időzített bombaként zakatol a mellkasodban, meleged van, közben meg fázol. A füledben lévő iszonyú nyomás mindjárt kippukasztja a fejed, gyenge vagy, de mégis rohannál. Biztosra veszed, hogy ilyen érzés lehetett az ősi pánik, amikor rohanni kell az életedért.

Kőkemény melóba vágtam a fejszém, mert nem csak finomítgatni kell, hanem baltával hasogatni egyelőre.

Egy ideje dédelgetem a tervet, hogy elkezdem a láthatatlan korosztályt elérhetővé tenni a márkák számára.

Nem azért telt el egy év, mert csak tököltem (végül is tökszezon van), egyszerűen alaposan felkészültem a piacra lépésre.

A felkészülés során ismét megállapítottam, hogy csigalassúsággal reagálunk egy olyan trendre, ami hatalmas biznisz minden szereplőnek. De ez nálunk már csak így megy a marketingben is.

Van több elméletem is arra, miért nem figyelnek oda a saját szakmám képviselői az elöregedő társadalmak problematikájából adódó kihívásokra és miért nem kínálnak megoldásokat.

Célzottan kommunikálni, korosztályonként eltérő üzenteket megfogalmazni, valljuk be, macerás.

Szóval ott tartottunk, hogy részletesen megismertük a menopauzát okozó biológiai folyamatot. Ne legyints, hogy "azt mindenki tudja..." Kérdezlek, ha így van, akkor miért fordulhat mégis elő, hogy a kezelésre szoruló nők mindössze 3 százaléka kapja meg a megfelelő ellátást?

Nekem ez okozza a legnagyobb dilemmát. Mert jómagam is ugyanezt gondolom amit te. Tudom mi miért zajlik a szervezetemben, és tessék, mégis itt kínlódok. Megfutottam a magam köreit, mégis csak alternatív kezelésekkel próbálkozom. Mélyek a beidegződések: biztosan a jó megoldást fogják javasolni? Szedjek hormontartalmú gyógyszert, vagy ne szedjek?

Félelmek és bizonytalanságok... És mindezek közepette talán kimarad egy nagyon fontos szempont mérlegelése: mit okozok magamnak hosszú távon?

Tisztában vagyok azzal, milyen óriási kockázati tényezővé válik a szervezetem, ha csak végigszenvedem a menopauzát?

Lehet, hogy éppen a változókori erős tünetek következményeként halok meg idő előtt infarktusban, vastagbél daganatban, vagy élek fájdalmakkal csontritkulás miatt? Egyik sem jó opció.  Mint ahogy az sem jó kilátás, hogy évekig terheljük a környezetünket a klimax okozta tünetekkel. Mert lássuk be, nem csak nekünk óriási teher, de időnként csúcsra járatja a  velünk élők idegrendszerét is. Valamit tennünk kell, nem kérdés.

Szerintem elég jól átbeszéltem ezt a témát Dr. László Ádám professzorral, aki a téma egyik legjobb hazai ismerője. Az első részben a változókor biológiájának kérdéskörét jártuk körbe, most a lehetséges megoldásokkal folytatjuk és a professzor megpróbálja eloszlatni a kezelésekkel kapcsolatos félelmeket. Szóval, ahogy mondani szokták tiszta vizet öntünk a pohárba... 

Tömény, de szemfelnyitogató rész következik. Jó mankót kapsz a továbblépéshez... Használd a saját érdekedben a most kapott információkat. 

Koch Mária: A félretájékoztatás mit jelent pontosabban? Miért és a klimax mely részében vagyunk félretájékoztatva?

Azt ígértem, hogy utána járok a menopauza témájának olyan módon, hogy megértsük, miért és mi zajlik a szervezetünkben változókorban, illetve miért nem szabad elhanyagolni a tüneteket. Az életünkkel játszunk lányok, vegyük komolyan. Szenvedni nem szabad, mert a menopausa erős tünetei a kritikus betegségek előszobáját jelenthetik. Mi mégis a gond akkor? Miért szenvedünk és terheljük a szervezetünket és a környezetünket mégis?

A női szervezet hormonális működése sosem tartozott a nyíltan kitárgyalt egészségügyi témák közé, legtöbbször még családi közegben sem. A menstruáció, a várandósság, a szülés és a menopauza mind olyan misztikus történések, melyek sokáig az agyonhallgatott témák közé tartoztak. Annak ellenére, hogy egyre több ismerettel rendelkezünk a női szervezet ezirányú működéséről, a menopauzáról beszélni jellemzően még mindig tabunak számít. Ha pedig beszélünk róla, akkor sok a téves értelmezés, és a rossz társadalmi beidegződés, melyekkel legalább annyit árthatunk, mintha nem beszélnénk róla.

Olyan nincs, hogy nem lehet egy témáról nyíltan beszélni és közérthető módon elmagyarázni. Főleg akkor nem lehet elmenni mellette, ha nők ezrei szenvednek egy kezelhető állapot miatt és nők ezrei kapnak kritikus betegségeket a tájékozódás és a kezelés hiánya miatt. Ezért is készülök részletes és a menopauza több vetületét bemutató sorozattal, melyben a téma egyik legkiválóbb hazai ismerője, prof. dr. László Ádám egyetemi magántanár, a Magyar Menopauza Társaság előző elnöke segít eligazodni. Tabuk nélkül.

Koch Mária: Majd megtudod, ha eljutsz oda… mondták a nők egymásnak a változó korról.  Annyit nagyjából mindenki tud, hogy egy bizonyos életszakaszban bekövetkező folyamatról beszélünk. Milyen tényezők vezetnek el oda, hogy a menopauza lezajlik a nők szervezetében?

Lehet mindkettő, de ne keverjük sem a sorrendet, sem az okokat. Nagyot robbant az egyik kólás cég legújabb kampánya. Érzelmekre ható kreatívval és üzenettel állt elő: a szerelem, az szerelem, légy homoszexuális, leszbikus, vagy hetero. És egy így is van, bárki identitásától függően választhat párt magának és szabadon dönthet a nemi hovatartozásáról.

A kampány az immár szokásosnak mondható szélsőséges indulatokat váltotta ki. Előkerültek a fújolók, a hont kivont karddal védő hetero-pártiak és a szimpátiatüntetésük jeleként a szivárványos címkébe öltöztetett palackokkal fotózkodók.

De mi történt a háttérben?

Már elég sokszor írtam arról, milyen kellemetlen tüneteket okoz a klimax nekem. A hormonkezelést nem vállaltam, mert azt  gondoltam, hogy előbb kipróbálok olyan növényi összetevőjű szereket, melyek elérhetők a gyógyszertárakban. Ráadásul az is eszembe jutott, ha már írok a klimaxról, miért is ne próbálnám végig a termékek sorát, hátha találok nektek is olyat, amivel érdemes próbálkozni.

Jelenleg a harmadik terméknél tartok. Próbálom reklámmentesen leírni a tapasztalataimat. Őszinte leszek, de ez nem jelenti azt, hogy nektek nem válhat be az, ami nekem nem működött és fordítva.

Az első és eddig leghatástalanabb cucc:

Nem is értem, miért szavaztam neki bizalmat majdnem fél évig.