Szóval ott tartottunk, hogy részletesen megismertük a menopauzát okozó biológiai folyamatot. Ne legyints, hogy "azt mindenki tudja..." Kérdezlek, ha így van, akkor miért fordulhat mégis elő, hogy a kezelésre szoruló nők mindössze 3 százaléka kapja meg a megfelelő ellátást?
Nekem ez okozza a legnagyobb dilemmát. Mert jómagam is ugyanezt gondolom amit te. Tudom mi miért zajlik a szervezetemben, és tessék, mégis itt kínlódok. Megfutottam a magam köreit, mégis csak alternatív kezelésekkel próbálkozom. Mélyek a beidegződések: biztosan a jó megoldást fogják javasolni? Szedjek hormontartalmú gyógyszert, vagy ne szedjek?
Félelmek és bizonytalanságok... És mindezek közepette talán kimarad egy nagyon fontos szempont mérlegelése: mit okozok magamnak hosszú távon?
Tisztában vagyok azzal, milyen óriási kockázati tényezővé válik a szervezetem, ha csak végigszenvedem a menopauzát?
Lehet, hogy éppen a változókori erős tünetek következményeként halok meg idő előtt infarktusban, vastagbél daganatban, vagy élek fájdalmakkal csontritkulás miatt? Egyik sem jó opció. Mint ahogy az sem jó kilátás, hogy évekig terheljük a környezetünket a klimax okozta tünetekkel. Mert lássuk be, nem csak nekünk óriási teher, de időnként csúcsra járatja a velünk élők idegrendszerét is. Valamit tennünk kell, nem kérdés.

Szerintem elég jól átbeszéltem ezt a témát Dr. László Ádám professzorral, aki a téma egyik legjobb hazai ismerője. Az első részben a változókor biológiájának kérdéskörét jártuk körbe, most a lehetséges megoldásokkal folytatjuk és a professzor megpróbálja eloszlatni a kezelésekkel kapcsolatos félelmeket. Szóval, ahogy mondani szokták tiszta vizet öntünk a pohárba...
Tömény, de szemfelnyitogató rész következik. Jó mankót kapsz a továbblépéshez... Használd a saját érdekedben a most kapott információkat.
Koch Mária: A félretájékoztatás mit jelent pontosabban? Miért és a klimax mely részében vagyunk félretájékoztatva?