Kőkemény melóba vágtam a fejszém, mert nem csak finomítgatni kell, hanem baltával hasogatni egyelőre.

Egy ideje dédelgetem a tervet, hogy elkezdem a láthatatlan korosztályt elérhetővé tenni a márkák számára.

Nem azért telt el egy év, mert csak tököltem (végül is tökszezon van), egyszerűen alaposan felkészültem a piacra lépésre.

A felkészülés során ismét megállapítottam, hogy csigalassúsággal reagálunk egy olyan trendre, ami hatalmas biznisz minden szereplőnek. De ez nálunk már csak így megy a marketingben is.

Van több elméletem is arra, miért nem figyelnek oda a saját szakmám képviselői az elöregedő társadalmak problematikájából adódó kihívásokra és miért nem kínálnak megoldásokat.

Célzottan kommunikálni, korosztályonként eltérő üzenteket megfogalmazni, valljuk be, macerás.

Szóval ott tartottunk, hogy részletesen megismertük a menopauzát okozó biológiai folyamatot. Ne legyints, hogy "azt mindenki tudja..." Kérdezlek, ha így van, akkor miért fordulhat mégis elő, hogy a kezelésre szoruló nők mindössze 3 százaléka kapja meg a megfelelő ellátást?

Nekem ez okozza a legnagyobb dilemmát. Mert jómagam is ugyanezt gondolom amit te. Tudom mi miért zajlik a szervezetemben, és tessék, mégis itt kínlódok. Megfutottam a magam köreit, mégis csak alternatív kezelésekkel próbálkozom. Mélyek a beidegződések: biztosan a jó megoldást fogják javasolni? Szedjek hormontartalmú gyógyszert, vagy ne szedjek?

Félelmek és bizonytalanságok... És mindezek közepette talán kimarad egy nagyon fontos szempont mérlegelése: mit okozok magamnak hosszú távon?

Tisztában vagyok azzal, milyen óriási kockázati tényezővé válik a szervezetem, ha csak végigszenvedem a menopauzát?

Lehet, hogy éppen a változókori erős tünetek következményeként halok meg idő előtt infarktusban, vastagbél daganatban, vagy élek fájdalmakkal csontritkulás miatt? Egyik sem jó opció.  Mint ahogy az sem jó kilátás, hogy évekig terheljük a környezetünket a klimax okozta tünetekkel. Mert lássuk be, nem csak nekünk óriási teher, de időnként csúcsra járatja a  velünk élők idegrendszerét is. Valamit tennünk kell, nem kérdés.

Szerintem elég jól átbeszéltem ezt a témát Dr. László Ádám professzorral, aki a téma egyik legjobb hazai ismerője. Az első részben a változókor biológiájának kérdéskörét jártuk körbe, most a lehetséges megoldásokkal folytatjuk és a professzor megpróbálja eloszlatni a kezelésekkel kapcsolatos félelmeket. Szóval, ahogy mondani szokták tiszta vizet öntünk a pohárba... 

Tömény, de szemfelnyitogató rész következik. Jó mankót kapsz a továbblépéshez... Használd a saját érdekedben a most kapott információkat. 

Koch Mária: A félretájékoztatás mit jelent pontosabban? Miért és a klimax mely részében vagyunk félretájékoztatva?

Azt ígértem, hogy utána járok a menopauza témájának olyan módon, hogy megértsük, miért és mi zajlik a szervezetünkben változókorban, illetve miért nem szabad elhanyagolni a tüneteket. Az életünkkel játszunk lányok, vegyük komolyan. Szenvedni nem szabad, mert a menopausa erős tünetei a kritikus betegségek előszobáját jelenthetik. Mi mégis a gond akkor? Miért szenvedünk és terheljük a szervezetünket és a környezetünket mégis?

A női szervezet hormonális működése sosem tartozott a nyíltan kitárgyalt egészségügyi témák közé, legtöbbször még családi közegben sem. A menstruáció, a várandósság, a szülés és a menopauza mind olyan misztikus történések, melyek sokáig az agyonhallgatott témák közé tartoztak. Annak ellenére, hogy egyre több ismerettel rendelkezünk a női szervezet ezirányú működéséről, a menopauzáról beszélni jellemzően még mindig tabunak számít. Ha pedig beszélünk róla, akkor sok a téves értelmezés, és a rossz társadalmi beidegződés, melyekkel legalább annyit árthatunk, mintha nem beszélnénk róla.

Olyan nincs, hogy nem lehet egy témáról nyíltan beszélni és közérthető módon elmagyarázni. Főleg akkor nem lehet elmenni mellette, ha nők ezrei szenvednek egy kezelhető állapot miatt és nők ezrei kapnak kritikus betegségeket a tájékozódás és a kezelés hiánya miatt. Ezért is készülök részletes és a menopauza több vetületét bemutató sorozattal, melyben a téma egyik legkiválóbb hazai ismerője, prof. dr. László Ádám egyetemi magántanár, a Magyar Menopauza Társaság előző elnöke segít eligazodni. Tabuk nélkül.

Koch Mária: Majd megtudod, ha eljutsz oda… mondták a nők egymásnak a változó korról.  Annyit nagyjából mindenki tud, hogy egy bizonyos életszakaszban bekövetkező folyamatról beszélünk. Milyen tényezők vezetnek el oda, hogy a menopauza lezajlik a nők szervezetében?

Lehet mindkettő, de ne keverjük sem a sorrendet, sem az okokat. Nagyot robbant az egyik kólás cég legújabb kampánya. Érzelmekre ható kreatívval és üzenettel állt elő: a szerelem, az szerelem, légy homoszexuális, leszbikus, vagy hetero. És egy így is van, bárki identitásától függően választhat párt magának és szabadon dönthet a nemi hovatartozásáról.

A kampány az immár szokásosnak mondható szélsőséges indulatokat váltotta ki. Előkerültek a fújolók, a hont kivont karddal védő hetero-pártiak és a szimpátiatüntetésük jeleként a szivárványos címkébe öltöztetett palackokkal fotózkodók.

De mi történt a háttérben?

Már elég sokszor írtam arról, milyen kellemetlen tüneteket okoz a klimax nekem. A hormonkezelést nem vállaltam, mert azt  gondoltam, hogy előbb kipróbálok olyan növényi összetevőjű szereket, melyek elérhetők a gyógyszertárakban. Ráadásul az is eszembe jutott, ha már írok a klimaxról, miért is ne próbálnám végig a termékek sorát, hátha találok nektek is olyat, amivel érdemes próbálkozni.

Jelenleg a harmadik terméknél tartok. Próbálom reklámmentesen leírni a tapasztalataimat. Őszinte leszek, de ez nem jelenti azt, hogy nektek nem válhat be az, ami nekem nem működött és fordítva.

Az első és eddig leghatástalanabb cucc:

Nem is értem, miért szavaztam neki bizalmat majdnem fél évig.

Elegem van azokból, akik név és arc nélkül fröcsögnek minden klimaxxal kapcsolatos megnyilvánulás kapcsán. Persze arctalanok és névtelenek, de jobbára férfiak, mert a kommentek nagy részéből egyértelműen kiderül, hogy ők azok a magukat macsónak gondoló alfahímek, akik a nőkre eszközként tekintenek. Mert mit gondoljak egy olyan komment kapcsán, ami így szól: ti nők vagy menstruáltok, vagy klimaxoltok, lényeg, hogy mindig használhatatlanok vagytok. Mi van? Mire akar ez a drága jóember használni minket? Megkérdeztem tőle, nem válaszolt. Talán jobb is.

És van még egy nagyon fontos szempont, ami úgy tűnik, valamiért nem ragad meg a fejekben.

Végre.... elindultak azok a hozzászólások és levelek is, amelyekért elkezdtem a klimax téma feltárását.

Mert nyilván nem a fröcsögő trollok miatt kezdtem el feldolgozni a saját tapasztalataimon keresztül a menopauza összetett problematikáját. Reméltem, hogy megérkeznek azok, akiknek érdemi véleményük van a témáról, vagy a saját érintettségük okán konkrét tapasztalatokkal rendelkeznek.

Nos, Erika személyében jelentkezett az első hosszabb tapasztalat-megosztás.

Nevét kérésére megváltoztattam és anonimizáltam a termék és az orvosa nevét, hogy ne reklámozzunk senkit. Az írását egyebekben teljesen változatlanul közlöm. Olvassátok nyitottan és befogadóan, mert nem mindenkinek könnyű kimondani, min megy keresztül.

Erika levele

"Kedves Mária!

Elnézést, hogy így ismeretlenül írok Önnek. Olvasom a klimax-blogját és mindazok kezdetén tartok, amikről Ön ír.

Továbbra is gyűjtöm a fogyasztói véleményeket az 50 év feletti korosztályból. Hiszen nekik is szólnak a reklámok. Nekik is szólnak a reklámok? Álljon itt Eszter véleménye ebben a kérdésben.

Eszter kettős szerepben van: vállalkozóként életbevágóan fontos a számára, hogy jól reklámozza a termékeit, 50 év feletti fogyasztóként azonban a befogadó szerepkör az övé. Hogyan vélekedik vajon a reklámokról potenciális vevőként?

Konkrétan az 50 év felettieknek készülnek szerinted reklámok?  

Persze, a sok gyógyszer…

Elégedett vagy velük?

Hát nem, de talán azért szólítanak meg minket leginkább gyógyszerekkel, mert sokan tönkrementek akár már 50 éves korukra is.

Bárhány embert megkérdezel, azt fogja mondani szinte kivétel nélkül, hogy utálja a reklámokat és reklámkerülő. Ha azt kéred, sorolja fel azt az ötöt, amit a legjobban utál, simán felsorolja, sőt, még többet is. Most akkor reklámkerülő, vagy sem? 

A képet én fotóztam külföldön, ahol nem ciki egy szenior a címlapon. Sőt...

Rengeteg ilyen példám van a húszéves marketinges múltamból.

Amikor a legolvasottabb bulvárlapot ajánlottuk hirdetési felületként, elképedve kérte ki magának aktuális cég aktuális döntéshozója: